Az
Adófeltöltés kalkulátorral kapcsolatos tudnivalók
Elő egy főkönyvet és egyszerüen, gyorsan feltölthető
tartalommal.
AzAdófeltöltés
kalkulátor tartalma:
- Az adófeltöltés
kalkulátor alapja a számviteli törvény által előírt
éves beszámoló eredménykimutatás sémája.
- Az adózás előtti
eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az egyik
a kalkuláció időpontjában rendelkezésre állólegutolsó főkönyvi kivonat
adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének
bevételi és költségoldali prognózisának felvitelére
biztosít felületet. A harmadik oszlop automatikusan
összesíti a két előbbi adatsort.
- A kalkulátor
következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség
minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló
adatok alapján.
- Ezt követően a
kalkulátor kiválasztja, hogy az
adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban
levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az
elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő társasági
adó számítása.
- A korrigált
adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert
adóalap növelő és
csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti.
Minden egyes tétel - ellentétben a TAO bevallás bonyolult
szövegezésével, - egyszerűbb
megfogalmazásban segíti a felhasználót azon
táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová van
beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás mellett
megjeleníthető jegyzet
ablakok tartalmazzák a törvényi paragrafus pontos
szövegét.
- A korrigált
adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít
annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos
kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint árbevétel
alatti részre alkalmazható, ha az egyéb törvényi feltételek
fennállnak.
- Miután az adóalap
kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges
adókedvezmények számba vétele.
- Ezt a felsorolást
az adóévben már befizetett
adóelőlegek "felleltározása" követi, majd következik
az összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés
között.
- A különbözet feltöltési szintjét, a
befizetni tervezett összeg beírása után százalékos
mértékben is kimutatja.
- Az előbbiek
logikáját követve a továbbiakban a különadó feltöltését
segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
- A sort az iparűzési
adó zárja.
Vissza a megrendelőlaphoz
>>>
Az oldal elejére >>>
|
|
A társasági adó, a külön adó,
valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális
adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a
kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni. Minél
közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad a
várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van:
az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje, akkor
gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell cselekedni. A
határidő túllépése komoly büntető szankciókat von maga után az
adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási sémák
helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort
használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves
terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a
későbbiekben következő társasági adóbevallás
elkészítésében.
Tudástár:
Törvény az adózás
rendjéről
Mulasztási bírság
172. §
(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét -
figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is -
nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg
és az adó 90%-ának különbözete után20%-ig
terjedő mulasztási bírságot fizet.
Törvény a társasági
adóról és az osztalékadóról
19. § (1) A társasági adó a
pozitív adóalap 16 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben
foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív
adóalap 50 millió forintot meg
nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16
százalék.
(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe az
adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévbenlegalább egy
fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi
létszáma, és
c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -legalább a jövedelem- (nyereség-)
minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6.
§ (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
d) az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott rendezett
munkaügyi kapcsolatok követelményének, és
e) az adóévbenlegalább az
adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha
az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett
térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú
melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete
szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér -
adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Az adóelőleg bevallásának
és fizetésének szabályai
26. §
(7) Az adóelőleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) havonta, egyenlő
részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó
meghaladja az 5 millió forintot;
b) háromhavonta,
egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó
legfeljebb 5 millió forint.
(8) A mezőgazdasági és
erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt
adózónál
a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka,
második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30
százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az
előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,
b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka,
második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10
százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes
havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5
millió forintot.
(9)
(10) A kettős könyvvitelt
vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi
vállalkozónak az
adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó
összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható
fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a
költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt
adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg
nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap
alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az
adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten
számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió
forintot.
(11)Nem
kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az
adózónak megszűnésekor,
valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése
miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak,a közhasznú, a kiemelkedően
közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak,
az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi
szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a
lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően
közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az
önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális
szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.
Vonatkozó törvények:
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító
különadóról és járadékról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az
osztalékadóról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Vissza a megrendelőlaphoz >>>
Az oldal elejére >>>
|
