Az
Adófeltöltés kalkulátorral kapcsolatos tudnivalók
Elő egy főkönyvet és egyszerüen, gyorsan feltölthető
tartalommal.
AzAdófeltöltés
kalkulátor tartalma:
- Az adófeltöltés
kalkulátor alapja a számviteli törvény által
előírt éves beszámoló eredménykimutatás
sémája.
- Az adózás előtti
eredmény megállapítását három adat oszlop segíti. Az
egyik a kalkuláció időpontjában rendelkezésre állólegutolsó főkönyvi kivonat
adatainak rögzítésére szolgál. A második az év hátralévő részének
bevételi és költségoldali prognózisának
felvitelére biztosít felületet. A harmadik oszlop
automatikusan összesíti a két előbbi adatsort.
- A kalkulátor
következő lépésben az elvárt eredmény (nyereség
minimum) vizsgálatát végzi el a rendelkezésre álló
adatok alapján.
- Ezt követően a
kalkulátor kiválasztja, hogy az
adózás előtti kalkulált eredmény, illetve továbbiakban
levezetett korrigált adóalap (amelyik a nagyobb), vagy az
elvárt nyereség alapján folytatódjon a fizetendő
társasági adó számítása.
- A korrigált
adóalap kiszámítását a társasági adóbevallásból ismert
adóalap növelő és
csökkentő tételek táblázatos felsorolása segíti.
Minden egyes tétel - ellentétben a TAO bevallás bonyolult
szövegezésével, - egyszerűbb
megfogalmazásban segíti a felhasználót azon
táblázatsorok felismerésében és beazonosításában, ahová
van beírandó adata. A kulcsszó szerű megfogalmazás
mellett megjeleníthető jegyzet ablakok tartalmazzák a
törvényi paragrafus pontos szövegét.
- A korrigált
adóalap kiszámítását követően egy logikai rendszer segít
annak eldöntésében, hogy a vállalkozás élhet-e a kedvezményes 10 százalékos
kulcs alkalmazásával, Ötven millió forint
árbevétel alatti részre alkalmazható, ha az egyéb
törvényi feltételek fennállnak.
- Miután az
adóalap kiszámítása megtörtént, következik a lehetséges
adókedvezmények számba vétele.
- Ezt a
felsorolást az adóévben már befizetett adóelőlegek
"felleltározása" követi, majd következik az
összehasonlítás a kötelezettség és a teljesítés
között.
- A különbözet
feltöltési
szintjét, a befizetni tervezett összeg beírása
után százalékos mértékben is kimutatja.
- Az előbbiek
logikáját követve a továbbiakban a különadó feltöltését
segítő számításokat végzi el a kalkulátor.
- A sort az iparűzési
adó zárja.
Vissza a megrendelőlaphoz
>>>
Az oldal elejére >>>
|
|
A társasági adó, a külön adó,
valamint a helyi adók feltöltése (iparűzési adó, kommunális
adó) nagy körültekintést kíván. Minél később történik meg a
kiszámítása, annál biztosabb adatbázisból lehet meríteni.
Minél közelebb van az év vége, annál kevesebb kérdőjel marad
a várható árbevételt és a költségeket illetően.
Az előbbi logikának csak egy komoly akadályozó tényezője van:
az idő. Amikor elérkezik a számítások elvégzésének ideje,
akkor gyorsan, lehetőleg minél kevesebbet hibázva kell
cselekedni. A határidő túllépése komoly büntető szankciókat
von maga után az adóhatóság részéről.
Ilyenkor jobb a kockás füzet, vagy improvizált számítási
sémák helyett egy átgondolt rendszerbe állított kalkulátort
használni.
Az adófeltöltés kalkulátor ezen felül kitűnő eszköz az éves
terv és az eredmény alakulásának megítélésében, illetve a
későbbiekben következő társasági adóbevallás
elkészítésében.
Tudástár:
Törvény az adózás
rendjéről
Mulasztási bírság
172. §
(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét
- figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is
- nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett
előleg és az adó 90%-ának különbözete után20%-ig
terjedő mulasztási bírságot fizet.
Törvény a társasági
adóról és az osztalékadóról
19. § (1) A társasági adó a
pozitív adóalap 16 százaléka.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3)
bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó
mértéke a pozitív adóalap 50
millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e
feletti összegre 16 százalék.
(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha
a) nem vesz igénybe
az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
b) az adóévbenlegalább egy
fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi
létszáma, és
c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8)
bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -legalább a jövedelem- (nyereség-)
minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a
6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
d) az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben
meghatározott rendezett
munkaügyi kapcsolatok követelményének, és
e) az adóévbenlegalább az
adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének -
ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett
térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú
melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete
szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér -
adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Az adóelőleg
bevallásának és fizetésének szabályai
26. §
(7) Az adóelőleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) havonta, egyenlő
részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó
meghaladja az 5 millió forintot;
b) háromhavonta,
egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó
legfeljebb 5 millió forint.
(8) A mezőgazdasági és
erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt
adózónál
a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka,
második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30
százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az
előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,
b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3
százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik
negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4
százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó
meghaladja az 5 millió forintot.
(9)
(10) A kettős könyvvitelt
vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi
vállalkozónak az
adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó
összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható
fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a
költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt
elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15.
napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül
számított adóalap alapján megállapított adó összegével
azonos. E rendelkezés nem
vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző
adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg
az 50 millió forintot.
(11)Nem
kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia
az adózónak megszűnésekor, valamint, ha
adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be,
továbbá az MRP-nek, a
közhasznú
társaságnak,a
közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági
társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a
közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a
köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a
közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként
besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az
iskolaszövetkezetnek.
Vonatkozó törvények:
2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát
javító különadóról és járadékról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az
osztalékadóról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
Vissza a megrendelőlaphoz >>>
Az oldal elejére >>>
|
